A FOXTHERM Kft. 2004-ben alakult, budapesti telephellyel. Tehát ajtóinkat, és ablakainkat budapesti telephelyünkön tároljuk, és a kiszolgálás is innét történik. Cégünk megalakulása óta nyílászárók forgalmazásával, és szakszerű beépítésével foglalkozik.
Ajtó:
Az ajtó ki- és bejárásra szolgáló nyílás, mely legtöbbször be is zárható. Helyzete szerint egy épületben van külső és belső ajtó, utca-, udvar- és szobaajtó. A nyílás alakja a legtöbb stílusban hosszúkás álló paralelogramma, melynek magassága szélességének másfélszerese; lehet azonban fölül félköríves, szegment vagy csúcsíves is. Az építészet az ajtót kerettel díszíti, ami természetesen az épület stílusa szerint változik. A külső ajtó kerete lehet kváderozott, sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbé gazdag párkányzattal koronázva. Ha az ajtó annyira szélesedik, hogy azon kocsik is bejárhatnak, akkor kapu a neve. A műemléképületek kapuját vagy ajtaját, különösen a templom ajtaját, azt díszítő architektúrával egyetemben portálénak hívják. Az ajtók anyaga lehet fa vagy fém: külső ajtókat, különösen kapukat célszerű keményfából legtöbbnyire tölgyfából készíteni; a belső ajtóhoz puhafát használnak, mely lehet vörösfenyő, erdei-, vagy lucfenyő. A puhafát gyakran kérgelve (furnérozva) alkalmazzák. Fémet vagy biztonsági szempontból használnak, mint pl. acélt a pénztárszobák ajtajánál, vagy pl. a bronzot műemlékszerű épületek bejáratainál nagyobb tartósság és dekoratív szépítés céljából . Szélességük szerint vannak egyszárnyú és kétszárnyú ajtók. Lakóhelyiségek egyszárnyú ajtóinak szélessége 0,65 m-től 1,10 m-ig, a kétszárnyú ajtóké 1,25 m-től 1,50 m-ig terjed. Magasságuk 2,20 m-től 3,40 m-ig. Kocsibejárók legalább 2,50 m, a csűrkapuk 3-4,50 m szélesek. (forrás: wikipédia)
Ablak:
Az ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe. Az ablaknyílás tetszés szerint elzárható és kinyitható. Nagysága a megvilágítandó és szellőztetendő helyiség területétől függ, külső alakja pedig az épület stílusától. Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet. Az átlagos ablak, amely lakóhelyiségekben található, álló téglalap alakú, és magasság:szélesség aránya 1:1,5 és 1:2 közötti. Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla ablakról beszélünk), esetleg hármasával. Az ablakok nyitási iránya jobbos vagy balos lehet. Az ablakok nyitásirányát a nyílás felőli oldalról határozzuk meg aszerint, hogy melyik oldalon van a zsanér. Tehát ha az épületen belül állunk és – egy egyszárnyú ablak esetében – a zsanér jobb oldalon van, akkor az az ablak jobbos nyitásirányú. Ha az ablaknak két szárnya van és mindkét szárnya nyitható ellentétes irányba, azt az ablakot középen felnyíló ablaknak nevezzük. (forrás: wikipédia)